Vadgazdálkodás

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság társult vadászatra jogosultként három vadgazdálkodási egységben gyakorol vadászati jogot:

 

1. Tihanyi Vadgazdálkodási Egység (területe 2849 ha,kódszáma 19-304010-430)

2. Badacsonyi Vadgazdálkodási Egység (területe 7980 ha,kódszáma 19-303910-430)

3. Kis-Balatoni Vadgazdálkodási Egység (területe 7567 ha,kódszáma 20-202810-430)


A vadgazdálkodás alapelvei:  

1. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Vadgazdálkodási Egységeibentársult vadászati formában a hatályos jogszabályok alapján gyakorolja a vadászati jogot. A földtulajdonosi közösségeket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság képviseli.

 

2. A vadászterület természetvédelmi célú különleges rendeltetésű, ezért - a meghatározóan jövedelmezőségre tervezett gazdálkodási, illetve a sportcélú vadgazdálkodási-vadászati gyakorlattól eltérően – a természetvédelmi kezelésnek megfelelő extenzív vadállomány fenntartással és a természet védelmét szolgáló állomány-szabályozással az ökológiai egyensúlyi állapot közelítését, a természeti értékek megóvását kell elősegíteni, illetve biztosítani.

 

3. A vadászterületen a vadállomány fenntartás és vadállomány szabályozás (vadállomány kezelés) a természetvédelmi kezelés szerves részét képezi.

 

4. A vadászterületen a vadászható állatfaj egyede csak állományának mennyiségi és minőségi szabályozása, vagy kártételeinek (természetvédelmi, erdő- és mezőgazdasági károk) mérséklése céljából, továbbá állategészségügyi indokok alapján vadászható.

 

5. A tulajdonosi arány figyelembe vételével törekedni kell azon elv érvényre juttatására, hogy a vadállomány kezelés során keletkező bevételek teljes mértékben kerüljenek visszaforgatásra a vadon élő állatfajok és élőhelyük védelmére, fenntartására és javítására.

 

6. A vadászatra jogosult a vadállomány kezelési feladatokat a 10 éves vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási tervben meghatározottak alapján végzi.

 

7. A vadászterületen faunaidegen vadfaj betelepítése, kibocsátása, mesterséges állománydúsító módszerek (zárttéri nagy- és apróvadnevelés, kibocsátás) alkalmazása tilos.

 

8. A vízivad-félék, a fogoly és az erdei szalonka vadászata nem megengedett.

 

9. A vadászterületen hosszabb távon a cél a természetszerű, külterjes vadállomány-kezelés kialakítása, ezért a vadetetés általában nem megengedett. A vad célratörő helyhez kötése, károsítási helyekről történő elcsalogatása érdekében, illetve zord telek idején mentő szándékú takarmányozás céljából vaddisznó szórók, vadföldek, vadlegelők és szálas-szemes takarmány bázis létesítése mértéktartással tervezhető.

 

10. Amennyiben a vadászterületen faunaidegen, betelepített vadfajok is előfordulnak, megjelennek, ezek állományát a természetvédelmi céloktól és érdekektől függően fokozatosan vissza kell szorítani, illetve fel kell számolni.

 

11. A házi görény, a róka, a nyestkutya, az aranysakál, a pézsmapocok, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó állományszabályozásának szükséges mértékét az adott helyi viszonyok szablyák meg. 
A vadászetika, a vadászat írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására, a vadászkultúra ápolására, valamint a vadászati hagyományok megőrzésére példaadó figyelmet kell fordítani.