Új bemutatóhelyek csalogatják majd a természetbarátokat.

A 2017-es év elsősorban az alapítás 20. évfordulójának ünnepléséről szólt a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, derült ki Puskás Zoltán igazgató beszámolójából, ám az idei évvel látványos, s minden eddiginél jelentősebb fejlesztési lehetőségek nyíltak meg a park előtt.

 – A tavalyi évben a legnagyobb rendezvénysorozatunk a húszéves évfordulóhoz kapcsolódott, erre fűztünk fel szakvezetéseket, túrákat, s végül szeptemberben tartottuk a Salföldi Majorban a húszéves ünnepségünket. Azért is választottuk ezt a helyszínt, mert a Salföldi Major volt az első ökoturisztikai létesítménye a nemzeti parknak, s ezt követte az összes többi – emelte ki Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. – Ha az évfordulótól elvonatkoztatunk, akkor nagyon fontos számunkra, hogy az év során alaptevékenységünket, úgy vélem, gond nélkül el tudtuk végezni. Fontos kiemelni, hogy teljes működési területünket lefedik a természetvédelmi beavatkozások, így például az élőhely-rekonstrukciók, melyek a Murától kezdve a Kis-Balatontól a Balaton-felvidékig az összes élőhelyet érintik.

Puskás Zoltán, Igazgató (BfNPI), Fotó: Balogh Ákos

Ezeken, a mindennapi feladatokon túl nagy öröm, hogy jelenleg is benne vagyunk egy olyan pályázati ciklusban, mely soha nem látott támogatást biztosít a nemzeti park számára. A tavalyi évben indultak el azok az eljárások, melyek már 2017-ben termőre fordultak: beszerzések, közbeszerzések kezdődtek el, összesen 19 európai uniós pályázatról beszélünk, melyek összértéke több mint öt és fél milliárd forintos támogatást jelent az igazgatóság részére. Ezek a pályázatok zömében Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretei között zajlanak, ezeket követik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programok (GINOP) sora, de emellett benne vagyunk az Interreg V-A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program 2014–2020-ban, az Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programban is. Ezen pályázatok kezelésében jelenleg az igazgatóság teljes létszáma, 114 fő érintett vagy ilyen, vagy olyan módon – számolt be az igazgató. – KEHOP-pályázatból valósul meg például Fonyód közelében, Ordacsehi helyszínen a Berek Világa Látogatóközpont elnevezésű természetismereti élménypark, valamint Bakonybélben a Bakonyi Erdők Háza – Natura 2000 bemutatóhely. Állattartó telepek újulnak meg, hiszen az állatállományunk az elmúlt időszakban csak növekedett, az őshonosállat-tartás pedig ugyanúgy feladata az igazgatóságnak, ahogy az korábban is volt. Kiemelten említhetjük itt a bivaly- és szürkemarhaállományt, melyek esetén nagyságrendileg négyszáz-négyszáz állatról beszélhetünk. A GINOP-programok kapcsán a legnagyobb és leglátványosabb beruházásunk a Kis-Balaton térségében lesz, Fenékpusztán. Ez egy közel egymilliárd forintos beruházás, amely a Kis-Balaton élővilágát bemutató látogatóközpont kiépítését célozza. A Kis-Balaton alapvetően egy olyan fokozottan védett terület, ahova csak engedéllyel lehet belépni, viszont egy ilyen látogatóközpont arra is jó, hogy tömény attrakcióként mutassa be azt, amit esetleg egy vezetett túra keretében nem biztos, hogy meg tudunk mutatni a látogatóknak. Január közepén kaptuk meg a támogató okiratot a "Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban" elnevezésű, következő GINOP-pályázatunkhoz, melynek fő attrakciója a balatonfüredi Lóczy-barlang Látogatóközpont. Ez egy hálózatos projekt, és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, mint konzorciumi partnerrel közösen nyertük el ezt a pályázatot.

Puskás Zoltán elmondta, ez a lehetőség azért is jelent sokat számukra, mert számos helyszínen, több fejlesztés valósulhat meg egy pályázat részeként, így például a Salföldi Majorban egy fogadóépületet építhetnek, a Hegyestűnél pedig ugyancsak bemutatóhely és túraútvonal kialakításával biztosíthatják a látogatás feltételeit. – Ez a rengeteg pályázat most ért olyan szakaszba, hogy eredményeik az elkövetkező hónapokban, években valóban látványossá válnak – mutatott rá az igazgató, aki kitért arra is, hogy már meglévő bemutatóhelyeiket, például a Tihanyi Levendula Ház Látogatóközpontot, a bakonybéli Pannon Csillagdát vagy a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontot sem szeretnék elhanyagolni, s bár ezek kiállítási elemei egy idő után elavulnak, időről-időre nem csupán rekonstruálni szeretnék azokat, hanem új elemekkel bővíteni is. – A huszadik év után már benne is vagyunk tehát a huszonegyedikben, az élet nem áll meg a nemzeti parkban sem – foglalta össze Puskás Zoltán, aki úgy véli, a korábban elért eredményeket mindig felül lehet múlni.

forráscikk