Mi vezethet egy tömeges madármérgezéshez?

A Nagydém határában elkövetett tömeges madármérgezés – amelynek következében a mai napig megtalált, elpusztult madarak leltára: 28 egerészölyv, 10 holló, 1 macskabagoly – felveti a kérdést: ki lehetett az elkövető, és mi motiválhatta.

A jelek alapján az elkövetés tudatos volt: hosszú ideig, rendszerszerűen történt, "profi" mérgezett csalétket használtak, amelyet nyílt térszínekre helyezték ki, tehát ragadozó madarak voltak az elsődleges célpontok.

Hazai jogerős ítélet még nincs madármérgezéses ügyben, de a jelenség nem „hungaricum”. Sok más országban, Nyugat-Európában és az USA-ban is vannak hasonló mérgezéses esetek. Ezzel kapcsolatban az alábbi linken olvasható egy cikk angol nyelven:
http://www.lifepluto.it/en/poison/poison-in-europe.html

Külföldön több jogerős ítélet is született már a témában, amelyek alapján három jellemző elkövetői kör határozható meg a következő gyakorisági sorrendben. Elsődlegesen a vadgazdálkodók követtek el ilyen jellegű bűntettet a vélt vagy valós, elsősorban apróvadban okozott károk "megelőzésére". A második jellemző elkövetői kör az állattartók, elsősorban juhászatok közül került ki, akik a vélt vagy valós bárány predáció (zsákmányul esés) megelőzése céljából főként a szőrmés ragadozókat kívánták távol tartani méreggel, ilyenkor tipikusan másodlagosan mérgeződtek a madarak. A harmadik elkövetői körhöz a galambászok tartoztak, akiknek célpontja a galambot fogyasztó ragadozó madarak voltak.

Valószínű, hogy a Nagydém határában történt esetben az elkövető az egerészölyveknek és a hollóknak tulajdonított valamiféle kártételt (tévesen).

Azegerészölyvetgyakran vádolják apróvad fogyasztással, azonban a valóságban táplálékának túlnyomó része apróbb rágcsálókból áll. A vizsgálatok alapján csupán néhány százalékban fogyaszt apróvadat, azonban a zsákmányolási szokásait tekintve ezeknél is valószínű, hogy nem élő állatként zsákmányolja, hanem már dögként kerül táplálékába. Azazvadgazdálkodási szempontból kártétele nem bizonyítható,elenyésző, mezőgazdasági szempontból pedig kifejezetten „hasznos”. Idéző jelbe azért került a „hasznos” szó, mert a modern ökológia ezeket a 100-150 éves fogalmakat már nem használja, hiszen az ökológiai rendszer számra minden egyes faj fontos.
A holló kártételének róják fel, hogy a sebzett nagyvadat előbb megtalálja, mint az utánkereső vadász, kikezdi, és ezzel okoz kárt. Jól végzett vadgazdálkodás esetén azonban minimális sebzési arányra törekszenek, és mindig van utánkeresésre alkalmas kutya, tehát ezt a problémát maga a hanyag vadgazdálkodó idézi elő…
Még akkor is, ha a motiváció sejthető és a feltételezett elkövető előkerül, sajnos, nagyon nehéz megalapozottan bizonyítani a bíróság előtt.

Egy tanú terhelő vallomása nagyban hozzájárulhatna egy ilyen – rejtve és rövid idő alatt elkövethető – cselekmény bizonyításához!

Ezért fontos az Igazgatóság által felajánlott nyomravezetői díj.

Szinai Péter
zoológiai –ökológiai szakreferens
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
2016.01.28.

További információ:
Szinai Péter
Telefon: +36 30 457 9119

Korábbi kapcsolódó cikkünk:
http://bfnp.hu/hu/hirek/tomeges-mergezes

Külföldi hírek jogerősen elítélt mérgezőkről az alábbi linkeken olvashatóak angol nyelven:
http://www.rspb.org.uk/news/details.aspx?id=383363
http://www.topangamessenger.com/story_detail.php?SectionID=1&ArticleID=2557